A kanadai-amerikai-nmet-svjci fehr juhszkutya
Ht bizony, az n Kimi kutym egy kanadai juhszeb. Nem tl ismert fajta, de nagyon szp megjelens s des. A Kutya.hu-n talltam ezt a nagyszer s teljesen pontos lerst a fajtrl. Nzd meg, rdemes!
A ketts llampolgr…
AMERIKAI-KANADAI FEHR JUHSZKUTYA
Fehr, mint a h, de nem albn! „Ketts llampolgr”: Amerikban s Kanadban rendkvl npszerû, Eurpban azonban elg nehezen vert gykeret. Hazai tenysztink s a nmetek pldul amerikai-kanadai fehr juhszkutynak, a tengerentliak fehr nmet juhszkutynak hvjk, az angolok pedig a rjuk jellemz hûvs tvolsgtartssal csupn a nmet juhszkutya fehr, rvid szrû varicijnak tekintik...
A nmet juhszkutya-almokban szerte a vilgon nem ritka a fehr klyk. Ezeket az eseteket persze a tenysztk nem verik nagydobra, hiszen rontan kenneljk hrnevt. gy ht a legtbb orszgban a fehr nmet juhszkutya gyakorlatilag eltûnt, az ilyen klykket ugyanis mr szletsk pillanatban elpuszttottk. A fajtaszabvny szigor kvetelmnyei szerint ugyanis a vilgos sznû pldnyokat kizrtk a tenysztsbl, a fehreket pedig egyenesen ldztk. Holott a vilg els hivatalosan bejegyzett nmet juhszkutyjnak, a fajta prototpusnak nagyapja teljesen egysznû fehr pldny volt!
A fehr szrsznt a genetikusok egy recesszv gnnek tulajdontjk, mely nemzedkeken keresztl trkldtt. Nincs teht sz sem mutcirl, sem albinizmusrl, hiszen az orr, a szj fekete, a szemek pedig sttbarnk. A fehr egyedek diszkrimincija egybknt csupn a nmet juhszkutyk „feltallja”, Max von Stephanitz porosz lovassgi kapitny halla utn, teht az 1930-as vek derekn kezddtt – legalbbis Eurpban. szak-Amerikban s Kanadban viszont egszen ms a helyzet. A fehr juhszkutya mr az 1920-as vek elejn megjelent az jvilgban, s lnyegben azta is nagy megbecslsnek rvend. Igaz, ma mr kontinensnkn is vltozban van „sttusza”, klnsen 1988 ta, amikor is megalaktottk az amerikai-kanadai fehr juhszkutyk kedvelinek eurpai szvetsgt, melynek tagja egyebek kztt Svjc, Ausztria, Hollandia s Nmetorszg.
A fehr juhszkutya rtelmes, kedves, kezes jszg. Lojalitshoz, hûsghez nem fr ktsg. Knnyen kezelhet, viszonylag kis fradsggal kikpezhet, idegenekkel nem agresszv vagy rosszindulat, br nmi tartzkodssal viseltetik irntuk. Csoportosan, kennelben is gond nlkl tarthat, mert kifejezetten falkaszeret, fejlett trsas sztnnel rendelkezik. A gyerekeket szereti, a hz krl vagy a hzban tartzkod klnfle llatokkal is jl megfr. Szervezete szilrd, ellenll, mert tenyszti nem ldoztk fel a minsget a divat, a „szpsg” kedvrt.
A fajta kellemes termszete, szp klleme megtveszt, hiszen korntsem elknyeztetett killtsi sztr. Ellenkezleg: remek rz-vd eb. Bevlt mint vakvezet s lavinakutya, kikpezhet kbtszer s robbananyag felkutatsra, de klnfle rendri feladatok elvgzsre is szvesen alkalmazzk. Az amerikai rendrsg pldul nhny esztendvel ezeltt egy fehr juhszkutyt vlasztott az v rendrkutyjnak, a kanadaiak rendrsge pedig egy Prince nevû fehr juhszkutyra a legbszkbb, mely 11 v alatt csaknem 200 bûnzt tett rtalmatlann. A nehezen felejthet, 1966. vi tragikus salvadori fldrengs idejn kt fehr nmet juhszkutya – vagy ha gy jobban tetszik: amerikai-kanadai fehr juhszkutya – is rszt vett a mentsi munklatokban, s szmtalan ldozat lett mentette meg!
Az Amerikai-Kanadai Fehr Juhszkutya Standardja (AKC)
Kellemes megjelensû, elegns kllemû kutyafajta. Ers, eleven, ber, s temperamentumos hatst kell keltenie. Mutasson btorsgot, s erlyt, legyen figyelmes s engedelmes, jl kiegyenslyozott. Kzpmagas, enyhn megnylt teste jl izmolt, tglalapba rhat. A vgtagok jl fejlettek, a mellkas mly, az als fels vonal mentes a tlzott vektl. A test krvonalnak lgyan velnek, nem kemny kontrnak kell lennie. Mltsgos, ers, megfelel testtartssal. Gyermekekhez s hzillatokhoz legyen bizalmas, intelligens. Nyjtsa a termszetes nemessg s a tekintlyt biztost ntudat harmonikus kpt. |
|
Fej: A testtel arnyos, nemes, erteljes, hatrozott les kontrokkal. k alak arc orr rsze nem tl hossz, elkeskenyed. Ne legyen durva otromba, de tl finom se. Szablyos vonal a flek kztt mrskelten szles.
Homlok: csak enyhn dombor enyhe vagy nem lthat kzpbarzdval.
Pofa: csak egszen enyhn kerekded, nem kill.
Koponya: a flektl az orrhegyig lassan s egyenletesen keskenyedik, nem tl kifejezett stoppal. A koponya kb. fele a teljes fejhossznak. Az llkapcsok ersek s jl fejlettek.
A kanoknl a szlessg nagyobb, mg a szukknl a hosszsg.
Arc orr rsz: erteljes, az ajkak feszesek, tisztk, lebernyeg nlkliek s jl zrdnak. Az arc orr rsz felsrsze egyenes, s majdnem prhuzamos a homlokkal.
Szem: Kzepesnl kicsit nagyobb, mandula formj, kiss ferde, nem kidlled. Szne lehetleg stt legyen. Kicsit lehet vilgosabb, ha nem tri meg a Kutya harmnijt, s tekintete elevensget, rtelmet, magabiztossgot fejez ki.
Fl: Kzp nagy, feszes brû, alapjn szles, magas tûzsû, felll, majdnem prhuzamos s nem befel fordul hegyes elre ll flkagylval.
Szj: Az llkapcsok erteljesek, fogazata p, ers, s hinytalan, 42 fognak kell lennie olls harapssal. Azaz fels metszfogai az als metszfogak eltt lnek, s gy ollszerûen rintkeznek egymssal. A szjszl stt legyen.
Nyak: Kzphossz, ers, jl izmolt, mentes a lebernyegtl a torok tjkn mutatkoz brredktl. Izgalmi llapotban felemeli, gyors gets kzben leereszti.
Ells vgtagok: A lapocka hossz, ferde lls, laposan illeszkedik a trzshz. Az alkar minden oldalrl nzve egyenes. Ers s jl izmolt.
Htuls vgtagok: A combok szlesek s jl izmoltak, a csnk ers s feszes.
Orr: Az orrtkr jl pigmentlt, de vszaktl fggen foltok megjelenhetnek.
Trzs: A trzshosszsg fellmlja a marmagassgot.
A mellkas mly, de nem tl szles. A has mrskelten felhzd s szilrd. A ht egyenes, jl fejlett, nem tl hossz. A mar legyen hossz s magas, s enyhe tmenettel csatlakozzk a hthoz, anlkl, hogy annak vonalt megtrn.
gyk legyen szles, ers, jl izmolt. A far hossz, enyhn lejts.
Mancs: Kerekded a lbujjak jl zrtak s veltek. A karmok rvidek s ersek. Sznk stt. A talpprna kemny s elnyûhetetlen.
Farok: Sûrû zszls legalbb a csnkig rjen. Nyugalmi llapotban enyhn velten hordja. Klnben lelg s jl bepl a farba. Soha nem tartja oldalra vagy a htvonal fl.
Magassga: Kanoknl 60–65 cm, szukknl 55–60 cm.
Szn: Egysznû fehr, foltok nlkl. vszaktl fggen flcscson, farkvgen s a ht kzpvonalban egy kevs vadszn feltûnhet.
Szrzet: Kt fajta szrtpust klnbztetnk meg: – sima flhossz – sima hossz. Mindkt tpusnl fontos a sûrû alj szrzet.
Sima flhossz: A fedszr lehetleg tmr, a szrszlak egyenesek, durvk s szorosan simulnak. A fej, belertve a fl oldalait a lbak ells rszei s a mancsok szrzete rvidebb. A nyak hosszabban s dsabban szrztt, gyszintn a lbak htuls rszei, egszen a lbkzpig. A combokon pedig a szrzet n. nadrgot forml. A szr hossza klnbz, sok tmeneti forma tallhat ezeken bell is.
Sima hossz: Az egyenes szrk hosszabbak, nem simulnak szorosan a testhez. A fl belsejben, a fl mgtt, az alkar htuls rszn s fleg a lgykban a szr klnsen hossz. Flpamacsot, zszlt kpeznek a knyktl az ells lbkzpig. A nadrg a combokon hossz s tmr. A farok ds, als rszn zszls.
Hls ksznet a http://kutya.hu weboldalnak, ahonnan a cikk szrmazik!
|